Szeptember 9-én elvi döntést hozott a legnagyobb kormánypárt frakciója a választójogi törvény több vitatott pontjáról.

A mostani bejegyzésben a 3.) szavazati jogot kapnak a határon túliak, ill. a 4.) lesz nemzetiségi képviselet a Parlamentben témaköröket veszem górcső alá.

Nézzük őket egyenként.

3.) Szavazati jogot kapnak a határon túliak – a „minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezik” elv alapján. A határon túli magyarokkal szemben régi adósságot törleszt a jobboldali érzelmi politizálás – mondják egyesek. Ugyanakkor ezzel óvatosan kell bánni.
Olyanok kapnak hazánkban szavazati jogot, és megválasztott képviselőik útján dönthetnek pl. Magyarország költségvetéséről, akik életvitelszerűen nem itt élnek és nem itt fizetnek adót, járulékot.
„Nincsen adó képviselet nélkül” – hangoztatták a 13 gyarmat vezetői az amerikai függetlenségi háború során. Ma ez fordítva igaz: ne legyen képviselet adózás nélkül! Vagyis: csak olyanok szólhassanak bele adóforintjaink elköltésébe, akik ténylegesen Magyarországon adóznak!
A határon túliak választójoga több kérdést is felvet: egy mandátum a határon túl is ugyanannyi választópolgár után járjon? Ők egyéni képviselőkre vagy listákra szavazzanak? Ha egyéni jelöltekre, akkor hogyan lesznek kijelölve a körzethatárok? Ha listára, akkor milyen listákra: ez megegyezzen-e a hazaival, vagy egy másik lista legyen? Egyáltalán: külföldön hol szavazzanak a magyarok? Vajon ők szeretnének-e egyáltalán szavazni, ezáltal pedig beleszólni a magyarországi belpolitikába? És ha a határon túl – az alacsony részvétel miatt – érvénytelen lenne a voksolás, akkor az egész országban meg kell-e emiatt ismételni a választást? És végül: a határon túli magyarok szavazása mennyivel drágítja meg (az egyfordulóssá tétellel éppen olcsóbbá tett) választási rendszert?
E kérdések pontosítása megítélésem szerint még sok feszültséggel fog járni, aminek a határon túli magyarok is részesei, még inkább elszenvedői lesznek. Félő, hogy a nehéz kérdésekre nem sikerül elég jó válaszokat adni, ezáltal pedig a magyar állampolgárság megadásával járó erkölcsi tőke morzsolódik fel…

4.) A hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jutnak.
20 évnyi alkotmányos mulasztást orvosol ezzel a döntéssel a kormánytöbbség, így a döntés egyértelműen üdvözlendő. Pozitív példaként a szomszédos Szlovéniát szokták felhozni, ahol az őshonos két kisebbségnek, a magyarnak és olasznak 1-1 választott képviselője van. Ugyanakkor hazánkban a nemzeti kisebbségek létszámában jelentős eltérés van. Hogyan kaphatnak egységes képviseletet? És vajon milyen módon fogják őket választani? És kik? (Gondoljunk csak a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása körüli korábbi botrányokra…) A parlamentbe kerüléskor őket kormánypártiként vagy ellenzékiként tartják-e nyilván? És teljes jogú képviselőként vehetnek-e részt a parlamenti döntéshozatalban? Mind-mind megannyi izgalmas kérdés, amelyekre nehéz lesz jó választ adni.
Személyes meggyőződésem, hogy a kisebbségek képviselete (és ezzel párhuzamosan a határon túli magyarok képviselete is) kétkamarás rendszerben, a második kamara keretei között lenne igazán megoldható! Sajnos ez a változtatás nincs napirenden…

És amiről sajnos szintén nem esett szó, az az ajánlószelvények kiiktatása. Pedig választásról választásra botrányok, sőt bűncselekmények igazolják, hogy a választás ezen eleme megérett a törlésre… 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2011.09.12. 17:00 Szólj hozzá!

Címkék: politika közélet választójog szavazati jog

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr283220341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.