Szeptember 9-én elvi döntést hozott a legnagyobb kormánypárt frakciója a választójogi törvény több vitatott pontjáról - adta hírül a sajtó -, amit aztán az ősz folyamán elfogadásra a Parlament elé terjesztenek majd.

Ennek értelmében 1.) egyfordulós lesz a választás, 2.) a listások rovására nőni fog az egyéni képviselői helyek száma, 3.) szavazati jogot kapnak a határon túliak, 4.) lesz nemzetiségi képviselet a Parlamentben.

Nézzük őket egyenként.

1.) Az egyfordulós választás lényege, hogy a választók egyetlen fordulóban döntenek a képviselői mandátumokról, ez alapján pedig a kormánytöbbségről is. Hazánkban eddig kétfordulós választás volt érvényben. 

Az egyfordulós rendszer – amellett, hogy olcsóbb – összefogásra ösztönzi az egymással rivalizáló pártokat, hogy közös jelölteket állítsanak. Hiszen már nem lesz második forduló, amikor a 3. (és esetleg a többi) jelöltek visszaléphetnek valamelyik esélyes javára. Ezt a politikai taktikázást már az első forduló előtt meg kell tenni! Ennek eredményeként a választókörzetekben a jelöltek száma csökken, a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező pártok és jelöltjeik rajtvonalhoz sem tudnak állni, a választás néhány, akár csak 2 jelölt között dől el. Fekete-fehér, igen-nem. A politikai paletta leegyszerűsödik, elszürkül, vagy ha úgy tetszik: „kétszínűvé” válik.

Emiatt kiélezett küzdelem várható az egyes szekértáborok között, hiszen a jelöltté váló személyek ereje, pénze – a mögöttük álló több politikai tömörülés miatt – megsokszorozódik, hevesebb kampány várható. Így pedig az elmúlt években kiásott „árkok” nemhogy betemetődnének, de tovább mélyülnek. Miközben egyes társadalmi rétegek képviselet nélkül maradhatnak… Hiszen a magyar társadalom annyira széttöredezett, hogy 2-3 talpon maradó párt nem képes minden érdeket lefedni, becsatornázni és képviselni. Emiatt szükség lenne több kisebb pártra, de a most hatalmon lévők inkább a kevesebb pártból álló törvényhozást és a stabil kormánytöbbséget részesítik előnyben...

2.) Arról is elvi döntés született a vezető kormánypártban, hogy vegyes választási rendszer lesz, 90-110 egyéni képviselővel. Mindez azt is jelenti, hogy el fognak tolódni az arányok a Parlamentben: most több a listás mandátum, mint az egyéni, ez meg fog fordulni. Vagyis: azok a képviselők lesznek többségben a magyar országgyűlésben, akiknek szorosabb kapcsolata van a választókkal. Ez minden bizonnyal fog hatni az érdekérvényesítőkre, a lobbistákra is – ezáltal pedig a meghozott törvényekre.

A döntés értelmében a választókörzetek nem nyúlhatnak át a megyehatárokon, illetve az egyéni választókerületeket max. 15 százalékos választóilétszám-eltéréssel fogják kijelölni. Erre a módosításra szükség volt már, hiszen a rendszerváltáskor kialakított körzetek lakossága jelentősen megváltozott, egyes körzetek (főleg az egykori nehézipari központok) lélekszáma drasztikusan lecsökkent, míg pl. a budapesti agglomeráció lélekszáma jelentősen megnőtt. A módosítással jobban érvényesül a szavazategyenlőség elve.

(Folytatás következik)

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2011.09.12. 10:09 Szólj hozzá!

Címkék: kampány politika közélet választás parlament választójog szavazati jog országgyűlés választókörzet

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr843220151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.