A mai bejegyzésben egy 1709-es térképet mutatok be, melynek az alábbi részlete községünk környékét ábrázolja. Ez a részlet így néz ki:

1709-es_terkep.JPG

Szerző: kugi  2016.05.30. 08:39 Szólj hozzá!

Címkék: térkép püspöki szentiván molnári

Püspöki község 1565-ös, 1571-es,  1577-es és 1592-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1656-ban! Ebben a szombathelyi vár 1656-os urbáriuma lesz a segítségünkre. Lássuk!

puspoki_regestrata_uc_55_65_1656_1.jpg

Az összeírás első oldala

Szerző: kugi  2015.12.16. 08:56 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság adó mezőgazdaság névsor püspöki szentiván

Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának  urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!

puspoki_1592_1_blogra.jpg

Részlet az urbáriumból

Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:

Szerző: kugi  2015.10.28. 09:23 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság adó mezőgazdaság névsor püspöki török kor szentiván

Korábban már bemutattam az egykori Püspöki község jobbágyait 1565-ből, ill. 1571-ből. 1577-ből is fennmaradt egy összeírás, amely a győri püspökség kezén lévő uradalmak, így a szombathelyi vár és tartozékainak jobbágyait és azok földesúri adóterheit mutatja be. Listhy János győri püspök halálakor állították össze, a pontos dátuma 1577. április 6. Készítette: Ankherreit János. Mivel a korban Püspöki is a szombathelyi vár tartozéka volt, így az irat fontos forrás községünk kora-újkori történelmére is. Lássuk!

mol_uetc_fasc119_nr4_68o.jpg

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Szerző: kugi  2015.02.09. 09:19 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság adó mezőgazdaság névsor püspöki török kor szentiván

 

A Sorok-patak déli oldalán egy magaspart húzódik, amelyen  térképi adatok alapján  egy régi út nyomvonala fedezhető fel. Ez az út ismert régészeti lelőhelyeket köt össze. Ezek között vannak római kori lelőhelyek, ill. középkori plébániatemplomok is.

Az út menti plébániatemplomok a következők: Ják falu középkori temploma jól ismert, de talán már a 11. században állt itt rotunda. A szomszédos Kisunyom barokk temploma középkori előzményre épült. Sorokpolány eredetileg Szent Vencel titulusú templomát a 13. században építhették. Szentléránton ma barokk stílusú templomot találunk, de ennek előzményét már 1339-ben említi egy oklevél. Végül a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom zárja a sort a püspöki határban, mely az egykori Szentiván falu temploma volt.

A középkori templomok közelében számos Árpád-kori községet találunk: Ják, Unyom, Polány, a mára elpusztult Zalak, Taródháza, Szentléránt, Gyanó, Geregye, az elpusztult Szentiván. Ezek egy része különböző családok, illetve nemzetségek (Ják, Unyani, Polányi, Geregye) fontos birtokközpontja volt.

Szerző: kugi  2013.03.22. 07:45 Szólj hozzá!

Címkék: térkép ókor egyháztörténet szentiván

Az 1529-es Bécs elleni török hadjárat kudarca után 3 évvel II. Szulejmán szultán újra megpróbálta elfoglalni a császárvárost. Ekkor azonban nem a Duna mentén haladt a seregeivel, hanem a Kanizsa-Hídvég-Szombathely-Kőszeg vonalon át akarta megközelíteni Bécset:

1532-es török hadjárat.jpg

Az 1532-es hadjárat útvonala emiatt sokkal súlyosabban érintette a korabeli Vas vármegyét.

Szerző: kugi  2012.08.17. 08:18 Szólj hozzá!

Címkék: térkép török kor szentiván

Szentiván_216.jpgAhogy azt egy korábbi bejegyzésben már jeleztem, községünk mai határában volt valaha egy Szentiván nevű falu. A mai poszt erről fog szólni.

Segítségül hívom a II. József korabeli katonai felmérés (1784) térképét, melyen a térképíró Püspökitől északra, a Sorok-patak közelében az erdő tisztásán romokat („Rudera”) jelölt.

Itt állt a középkorban Szentiván falu. Nevét templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról (illetve a név torzulásáról) kapta. Létrejöttének ideje nem ismert. Első említésekor (mely meglehetősen késői, 1381-ből való), a Demeteri család birtokaként szerepel. A Demeteriek a vármegye kisebb földesurai közé számítottak, Szentléránton és Dömötöriben voltak még birtokaik.

Hogy mekkora volt a település, hányan és kik éltek itt, nem tudjuk. Mindössze egyetlen lakos neve maradt fenn a faluból: 1462-ben Pál szentiváni plébános a szomszédos Szent Cecília templom (Cicelle) Sebestyén nevű plébánosával peres ügyben jártak el.

Szerző: kugi  2011.12.21. 12:58 Szólj hozzá!

Címkék: térkép oklevél egyháztörténet szentiván