A közelmúltban egy történeti tanulmányban egy községünkkel kapcsolatos török kori csata említésére bukkantam. Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről című írásában ismertette többek között az 1598-tól a dunántúli főkapitány tisztét betöltő Nádasdy Ferenc javaslatát, amit 1600 végén juttatott el a Haditanácshoz (legalábbis ott akkor iktatták). A dolog előzménye az volt, hogy 1600. október 22-én Kanizsa várát elfoglalta a török, és innen tudták fenyegetni nemcsak a maradék zalai, de a vasi vidéket is. Nádasdy Ferenc a tervezetében részletesen kifejti, hogyan képzeli el a törökkel szembeni védelmet, de most számunkra nem ez a fontos, hanem az, hogy az írás végén községünk térségét is említi, így:

simon_eva_1600.jpg

Vagyis: Molnárinál és Szenttamásnál is az lovas csata: török által jött, és Szenttamást, Molnárit elrablotta (azaz: kirabolta). Majd megmagyarázza a tervezet szerzője (a helyismerettel nem rendelkező Haditanács tagjai részére), hogy e két falu Hídvég és Rum között van (amelyeket jobban ismerhettek).

Hogy mekkora lehetett ez a lovas csata, nem tudni. Valószínűleg egy portyázó török csapat átkelt a Rábán és a védtelen falvakat kifosztotta, esetleg felgyújtotta, valószínűleg embereket is elrabolt. Jobb esetben ezeket a hozzátartozók kiválthatták, rosszabb esetben az elrablóik eladták őket rabszolgának... Talán a közelben állomásozó magyar vitézek üldözőbe vették őket, és néhányat levágtak közülük (erre utalhat a "csata" kifejezés). Az "el rablotta" szó viszont arra utal, hogy a törökök rajtaütése sikeres volt, és zsákmánnyal tértek haza. Pontos időpontot sem tudunk, csak annyit, hogy az iratot 1600 végén iktatták Bécsben, tehát előtte került sor az eseményekre (talán 1600 folyamán, de akár korábban is lehetett).

Egy adalék a korabeli birtokviszonyokhoz: Molnári (és részben Szenttamás) ekkor a Nádasdy-család birtoka volt! nem véletlenül említette meg tehát a két falu kirablását a feljegyzésében Nádasdy Ferenc, hiszen az ő családját is anyagi kár érte! És az ilyen betörések megakadályozása céljából került sor a későbbiekben a Rába-vonal megerősítésére.

(A szöveg végi lábjegyzetben ez áll: 
29
ÖStA KA HKR Akten, Registratur, 1601. März. No. 179. föl. 13. Latin nyelvű változata: Uo. föl. 12. A forrásközlésben ö=ó, y=kétpontos y. A dokumentum a Hadtörténelmi Intézet Levéltárában őrzött mikrofilmen hiányos. Ez úton szeretnék köszönetét mondani Pálffy Gézának, aki az eredeti után történő kiegészítést lehetővé tette.) 

Forrás: Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997) 61-85. o. Online olvasható itt.

Kapcsolódó bejegyzés: Molnári a Nádasdyak alatt

 

 >>> Az előző poszt: Ötven éve történt 75. <<<

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

Szerző: kugi  2018.06.04. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: török kor szenttamás molnári

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr8614016710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.