A püspökmolnári általános iskolából 1978-ban 12 nyolcadikos maradt ki. A mai bejegyzésben az ő csoportképüket mutatom be. Lássuk:

Korábban már bemutattam Molnári kastélyépítő családját, a jakabházi Sallérokat (lásd ebben a bejegyzésben), de Molnáriban nem ők voltak az egyetlen birtokos nemesek a 18. században. Igaz, ők voltak a legjelentősebbek, azaz a legtöbb földdel (és jobbággyal) ők bírtak. Rajtuk kívül azonban volt még néhány földesúr itt.

Az alábbi táblázat róluk ad felvilágosítást:

Tört alakban kifejezve: Foky József birtokában 1/4, Prosznyák úr birtokában 5/8, Sallér István kezén 8 egész és 7/8, Sümeghyné kezén 1 egész 1/4 jobbágytelek volt, özv. Tóthné egyetlen jobbágya (jobbágycsaládja) pedig 3/8 jobbágytelken ült. Vagyis a 3 legkisebb birtokosnak külön-külön kevesebb, mint egy egész jobbágytelke volt.

133 évvel ezelőtt, 1883. február 12-én hunyt el Bécsben a molnári kastély tulajdonosa, gróf Festetics György. Életrajzából (mely itt olvasható) is látszik, hogy számos tisztséget töltött be. Így pl. tagja volt a lóversenyzés ügyét előmozdító Magyar Lovaregyletnek is. (Ez egyébként apja unokatestvére, Széchenyi István kezdeményezésére jött létre). Illő volt tehát, hogy az egylet lapja, a Vadász- és Versenylap is közölje grófunk nekrológját (1883. február 15. 1. oldal).

Ezt mutatom be a mostani bejegyzésben. (Figyelem: A gyászjelentés és az alatta olvasható nekrológ nagyobb méretben is megtekinthető a két kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva.)