1848. április 22-én Keszthelyen kelt az az irat, amelynek a tartalmát ma bemutatom. A címe: "Méltóságos Gróf Festetics Tasziló Úr Ő Nagysága Rába Hidvégi, Molnári és Szent Tamási tagosított birtokainak, haszonbérleti jövedelmeinek, eddigi úrbéri adózásoknak és épületeinek összeírása". (Ekkor még ugyanis - Festetics László halála után elsőszülött fia, Tasziló örökölte itteni birtokait, csak az öccsével, Györggyel történt egyezkedés után lett itt birtokos a másodszülött fiú, a későbbi miniszter.)

A hídvégi jövedelmeket 6 pontban sorolja fel (itt volt legelő, szántó, 2 jobbágy szolgáltatásai, kocsma és mészárszék bevétele, vámjövedelem, zsinagóga és sakter lakás haszonbérlete, végül a kolomposi birkaakol és birkásház), majd következik Molnári. Az itteni vagyon:

7. földvagyon: 36 egész 610/1000 hold belsőség, 256 egész 867/1000 hold szántóföld, 30 egész 429/1000 hold rét, 251 egész 991/1000 hold erdő, összesen: 575 egész 287/1000 hold föld.

8. 20 hold belsőtelket, 294 egész 400/1000 hold szántóföldet, 33 egész 341/1000 hold rétet és 78 egész 282/1000 hold erdőt bíró 13 egész 5/8 telkes jobbágytól eddig járt az uradalomnak 1580 egész 7/8 napszám gyalog, 81 egész 3/4 font fonás, 13 egész 5/8 öl fahordás és 19 forint füstpénz ezüstben.

9. Kilenced fejében bejött gabona ára 6 évi középszámítással tesz évenként 336 forint 1 krajcár

10. Öt árendális (azaz: bérbe adott) háztól szolgáltatik: 126 napszám gyalog

11. Vendégfogadótól 's mészárszéktől, kovácsműhelytől és -laktól, 's úgy nevezett gazda- és inas-, jelenleg pedig asztalos lakástól, és az úgy nevezett lakatosháztól fizettetik évenként 172 ft haszonbérleti jövedelem ezüstpénzben.

12. Épületek:

Szerző: kugi  2016.04.22. 09:01 Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság kastély 1848 szenttamás molnári

kehely4.jpgA reformáció elterjedése után, a 17. század első felében az evangélikus püspökök sorra felmérték parókiáik anyagi és erkölcsi-szellemi állapotát. Térségünkben Kis Bertalan püspök végezte ezeket a vizitációkat. A Sopron megyeiek után 1633-ban a vasmegyei gyülekezeteket látogatta végig. Így kerültek sorra: Nemeskér, Nagygeresd és Czirák után Guar (azaz: Gór), Hegyfalu, Zsédeny, Vámoscsalád, Szentivánfa, Nick, Csánig, Trestyénfa, Répceszentgyörgy, Alsószeleste, Sömjén, Nagyölbő, Csénye, Ikervár, Peczel (azaz: Pecöl), Kopácsi, Szentlénárd (ma Szentléránt, Sorkifalud része), Rábahidvég, Szenttamás, Rábakovácsi, Felsőpaty.

A szenttamási parókia látogatásáról részletesen olvashatunk Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története c. művében (Sopron, 1924. 282-283. o.). Ezt a részt idézem:

"Kis Bertalan püspök 1633. ápr. 20-án tartott itt egyházlátogatást, amikor Meszlényi János volt a lelkész s a tekintélyesebb nemesek és patrónusok Babos Balázs táblabiró (megyei esküdt), Szayki (Rayki) Péter, Babos Imre, Péchy János, Bernáth Bálint és Molnáriból Jakabffy Ferenc. A gyülekezet két filiája Molnári és Püspöki. A lelkész felpanaszolta, hogy "Molnáriban sok hajduság vagyon, kik az lélekkel való szitkot igen continuálják."

Szerző: kugi  2016.04.20. 09:28 2 komment

Címkék: evangélikus névsor püspöki szenttamás molnári

A mai bejegyzésben - az 1887-es hírek után - lássuk, miről írt községünk vonatkozásában a Vasmegyei Közlöny (VK) című újság!

Vasúti menetrendet találunk a lap február 28-i számának 4. oldalán:

vk_18880228_4o_2.jpgvk_18880228_4o_3.jpg

Árverési hirdetmény található a VK 1888. március 11-i számában (4. oldal):

Szerző: kugi  2016.04.18. 09:01 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság posta egyesület malom tűzoltók újságcikk szenttamás molnári

süti beállítások módosítása