A 18. század végén nemcsak az 1. katonai felmérés térképe készült el, hanem egyes folyókról is térkép készült, így pl. a Rábáról is. Ma egy 1780-as Rába-térképet mutatok be, ami a községünk történetével kapcsolatban meglepő információkat tartalmaz!

A latin nyelvű térkép a Rába Gerese (német neve Gritsch, ma Rábaszentmárton része, Burgenland, gyanafalvi járás) és Nick közti szakaszát ábrázolja. Az 1 szelvényből álló, 274 x 63,5 cm méretű kéziratos térkép másolatban maradt ránk. Feltételezett készítője Samuel Krieger.

Az 1869-es népszámlálás után a soron következő cenzusra 1880-ban került sor (más források szerint 1881-ben). Ebből kevesebb adat áll rendelkezésre, mint az előző népszámlálásból. Püspöki, Molnári és Szenttamás adatai az alábbiak:

Az előző népszámlálás adataival összevetve láthatjuk, hogy a házak száma mindhárom községben nőtt, összesítve pedig 20-szal lett több 11 év alatt! A népesség száma is mindenütt nőtt, az összlélekszám pedig most először meghaladta az ezret. A lakosság 93 %-a magyarnak vallotta magát, mindössze 15 németet és 2 egyéb nemzetiségűt találtak az összeírók.

A vallási megoszlás az alábbiak szerint alakult:

Ahogyan arról itt már írtam, 1948-ban híd épült a Rábán Vasvár felé (az Új Vasvármegyében ezt püspöktamási hídként említik - tévesen). A hidat az Úttörő utca folytatásaként vezető úton lehetett elérni. A Szabad Vasmegye c. lap 1948. február 18-i számának 3. oldalán megjelent egy hír e híd közelgő átadásról:

Előzmény a lap január 1-i számának 5. oldaláról: