Községünk a századelőn a rábahídvégi körjegyzőséghez tartozott, így annak vezetője Rábapüspöki, Rábamolnári és Rábaszenttamás jegyzője is volt. Száz éve hunyt el az akkori körjegyző, Kovács Kálmán, akinek temetéséről szól a Vasvár és Vidéke című újság 1913. december 14-i számának cikke a 2. oldalon:

VésV_19131214_2o_a.jpg

Szerző: kugi  2013.12.13. 11:03 Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás újságcikk rábamolnári rábapüspöki száz éve történt rábaszenttamás

NádasdyKlára_gyászbeszéd_1765.jpgA 18. században Molnári birtokosai és a szenttamási templom kegyurai a jakabházi Sallérok voltak. A család több generáción át meghatározó szerepet vitt a megyei közéletben, de országos méltóság is került ki közülük. Ők építtették a templomot a mai falakkal, családi sírbolttal a szentély alatt. Ebben a család 5 tagja nyugszik.

A Sallér-família jelentőségére tekintettel az egyes családtagok temetésén elmondott gyászbeszédet nyomtatásban is kiadták. 3 ilyenről van tudomásom, melyek a család történetére - de részben a falu történetére is - komoly forrásértékkel bírnak. A mai bejegyzésben a Sallér István alnádor özvegye, Nádasdi Klára temetésén elmondott gyászbeszédet mutatom be.

A címlapról nagyon sok minden kiderül. Így pl. az, hogy Nádasdi Klára 42 évi házasság után vesztette el a férjét, majd 3,5 évig élt özvegységben. A beszéd szerzője Kiskos Mihály köveskuti plébános, de ez csak a cím végén derül ki. A neve felett 4 sorral olvasható, hogy a "Szent Tamási helységben" hangzott el a beszéd, méghozzá 1765-ben, Szent György hava (április) 22-én.

Jászos=gyászos. A mai fül számára szokatlanul hangzanak a "boldog ki mulás" és a "boldog halál" kifejezések...

Szerző: kugi  2013.12.11. 08:37 Szólj hozzá!

Címkék: gyász szenttamás molnári sallérok

Ahogy azt egy régi bejegyzésben már említettem, 1832. májusában sor került a szenttamási plébánia megalapítására (pontosabban: újjáalapítására, hisz itt a reformáció előtt is volt plébánia). 1832 előtt Hídvég filiája volt. Az alapítás körülményeiről Busics Pál levelének bemutatásakor írtam. Jelen bejegyzésben a 19. századi plébánosokat veszem sorra.

Busits Pál 1832-53 között volt itt plébános. Szombathelyen született 1806-ban, pappá szentelték 1829-ben. Nevelő volt Palinban egy nemesi családnál (1829-31), majd káplán Ikerváron (1831) és Hídvégen (1831-1832). Szenttamási plébános lett 1832 májusában. 1853 májusában a plébániáról lemondott, és az üresedésben levő püspökség javait igazgatta; 1854-ben a szeminárium vicerektora (rektorhelyettese) és karkáplán lett. 1875-ben szentszéki ülnökké nevezték ki. Elhunyt 1882-ben Szombathelyen.

Tóth Zsigmond János 1853-1866 között volt községünk papja. Hídvégen született 1824-ben Tóth Lajos és Jelencsics Julianna szülőktől. Felszentelték 1847-ben. Kisegítő (1847), majd püspöki szertartó (1847-52) volt Szombathelyen, egyszersmind a dogmatika tanára (1848-49), plébánoshelyettes Szombathelyen (1852. máj.-1853. máj.), plébénos Szenttamáson (1853. május-1866. között). Az ő plébánossága alatt alapította és vonta össze Festetics György a molnári apátságot a szenttamási plébániával. Zsigmond atya 1858. január 1-én nyerte el az apáti kinevezést. 1866. február 2-án hunyt el. (Mivel itteni plébánosi időszaka alatt halt meg, így akár községünkben is nyugodhat. (Vagy családja körében, Hídvégen.) Sírjának egyelőre nem akadtam a nyomára.)

Frissítés - 2014. szeptember 2.: Ahogy az itt olvasható gyászjelentésből megtudtam, az atyát a szenttamási temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára azonban még nem bukkantam rá.

Szerző: kugi  2013.12.09. 08:11 Szólj hozzá!

Címkék: apátság névsor egyháztörténet szenttamás molnári

süti beállítások módosítása