Iskolakezdés előtt a frissen munkába állt pedagógusokkal megkötik a munkaszerződést, tisztázzák az anyagiakat. Nem volt ez másként évtizedekkel ezelőtt sem. 1935-ben a püspöktamási katolikus elemi iskola kinevezett kántortanítójával, Pungor Imrével is így történt. A járandóságait tartalmazó, 1935. augusztus 27-én kelt díjlevél egy példánya fennmaradt a plébánia iratai között.

Eszerint az alábbi, összesen 14 féle járandóságra volt jogosult a tanító:

Ahogy egy korabeli bérleti szerződés bemutatásánál már említettem, a 18-19. század fordulóján a Molnáriban birtokos Sallérok rendkívül jól szervezett és jól dokumentált gazdálkodást folytattak. Ennek egyik ékes bizonyítéka az a szerződés is, mely csaknem 200 évvel ezelőtt, pontosan 1820. augusztus 27-én köttetett a molnári és szenttamási urasági erdőkben (térkép itt látható) termett gubacs értékesítéséről. (Gubacs: egyes növényeken, mint pl. a tölgyfa levelén, makkján, szárán képződött szövetdaganat, amit tinta és vérzéscsillapító kenőcs készítésére, szövetfestésre és -cserzésre használnak.)

A szerződés első bekezdése, a tetején a dátummal

Tűzoltószerház épül

Ötven évvel ezelőtt nemcsak a vasúti hídon zajlott jelentős építkezés, de a falu központjában is. A tűzoltószerház építéséről a Vas Népe az 1963. augusztus 25-i lapszám 10. oldalán számolt be:

1972-ben ehhez építették hozzá a presszót, a boltot és a tejcsarnokot is magába foglaló épületegyüttest. (Korábban a molnári harangláb mellett volt a tűzoltók szerháza.)

Akinek van fotója a különálló tűzoltószerházról, kérem, tudassa velem!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!