Most induló sorozatomban régi országgyűlési választások helyi kampányairól és helyi eredményeiről fogok írni. Elsőként az 1920-as és 1922-es választásokat elemzem.
Az 1919-ben hatalomra került ellenforradalmi kormányzat visszaállította az 1914-es egyéni választókerületi rendszert. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki a vasvári választókerülethez tartozott (melyet a korábbi kerületi központról néha rum-vasvárinak is neveztek). A szavazás a vidéki kerületekben nyíltan történt.
Az 1920-as választáson a kormány nyomása és a helyi közhangulat miatt csak Vass József, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) jelöltje tudott elindulni, így ő választás nélkül lett képviselő. (Mivel itt nem volt választás, így szesztilalom sem volt, s a kocsmák sem tartottak zárva.)
A korszak második választását 1922-ben tartották, jóval szigorúbb választójogi feltételek mellett. Az induláshoz szükséges ajánlásokat négyen tudták megszerezni: az addigi képviselő – egyúttal miniszter – Vass József (KNEP), a Keresztény Ellenzék (KRE) programjával Haller István és Förster Miklós földbirtokos, végül Mozsolics István vasvári ügyvéd pártonkívüli jelöltként. Az indulók élénk kampányt folytattak. A korszak megyei lapja, a Vasvármegye szerint „Rábapüspökiben, Molnáriban, Rábaszenttamáson az emberek valóságos extázisban voltak, úgy tüntettek Haller mellett”. Vass József mellett korteskedve Rumban megjelent Bethlen István miniszterelnök is. (Erről választási rigmus is íródott.) A június 1-én megtartott választás nálunk az alábbi eredményt hozta:
