A múlt héten bemutatott Piry-féle kereszttől tovább haladva kelet felé, a püspöki harangláb mellett egy Szűz Mária-szobrot találunk, mely a vallási jellegű kőszobrok közül a legfiatalabb. De még így is 113 éves… A szenttamási plébánia iratai között megtaláljuk a szobor fenntartására tett alapítvány iratait. Az alábbiakban ezt ismertetem.

A dokumentum – hasonlóan a Piry-féle keresztéhez – szintén egy igazolás, amit a „Szttamási r. k. anyaegyház papi és világi gondnokai”, azaz  Legáth Kálmán apátplébános, Babós Mihály és Marton József templomgondnok adott ki. Ebben igazolják, hogy „özv. Piri Jánosné szül. Borsos Anna, püspöki-i lakos Püspöki községben Magyarország Patronájának  tiszteletére kőből egy Szűz Mária szobrot emeltetett, és ennek fentartására örök alapítványképen 100 azaz egyszáz koronát letett.” Megfogadják, hogy amíg az összeg tart, addig – az egyház szabályainak figyelembe vétele mellett – az alapító szándékának eleget fognak tenni. Az 1899. május 14-én kelt iratot hármójukon kívül az adományozó özv. Piri Jánosné Borsos Anna is aláírta, majd a plébánia ovális pecsétjével hitelesítették. Az okiratot egy eredeti és két másolati példányban, az eredeti példányt 1 koronás illetékbélyeggel ellátva, a másolati példányokat bélyeg nélkül állították ki. Hidassy Kornél szombathelyi megyéspüspök az alapítást már másnap jóváhagyta, amiről az irat alján aláírása és pecsétje tanúskodik.

1796-ban meghalt a molnári földesúr Sallér (II.) István özvegye, Sallér Judit anyja, Motesiczky Judit. Holtteste a szenttamási templom kriptájában lelt végső nyugalomra. Halála előtt végrendeletet készített, mely kiváló kordokumentum, hiszen betekintést enged egy tehetős köznemesi asszony vagyoni helyzetébe, gondolkodásmódjába. Ennek egy példánya fennmaradt a szenttamási plébánián. Az alábbiakban ennek a pontjait ismertetem.

A bevezetőben leírja, hogy egyszer mindenki eltávozik ezen árnyékvilágból. Ő maga pedig már „súlyos nyavalyában” van, ezért utolsó rendeléseit az alábbi pontokban fogalmazza meg:

Elsőként elrendeli, hogy testét temessék el a szenttamási templomba, melyre 1000 rajnai Ft-ot hagy. A második pont szerint a góri templom szükségére (konkrétan: orgona céljára) hagy 200 Ft-ot (mivel Górban volt a Motesiczky-család birtoka). A testamentum következő pontjában arról rendelkezik, hogy a maga és a férje lelki üdvéért tartandó misékre 1000 Ft-os alapítványt tesz a hídvégi plébánosnál. A 4. pontban a vasvári domonkosoknak szentmisékre 1000 Ft-ot adományoz.

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam a molnári uradalom épületeit 1789-ből, amikor Sallér Judit átvette azokat.  Az ő idejében nagyon precízen dokumentált gazdálkodás folyt itt; kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. Az alábbiakban egy 1795-ös fizetési listát ismertetek, amiből megtudhatjuk, hogy kik, milyen tisztségben és mennyiért dolgoztak akkoriban a Sallérok birtokán (néhány hídvégi, töttösi és újlaki alkalmazott is innen kapta a fizetését). Ez a lista a korabeli uradalmi hierarchiát is jól tükrözi. Nézzük: