A mai bejegyzésben egy községünkből származó térképész-kutató munkásságát mutatom be.

Zelkó Zoltán neve akkor vált országosan ismertté, amikor a Magyarország című lap 1976. évi 19. száma leközölte olvasói levelét, melyben a Nazca-fennsík rejtélyes vonalainak eredetére adott egyfajta magyarázatot. Elképzelése később több újságcikkben is a nyilvánosság elé került: írt róla pl. az Interpress Magazin (Megoldódott Nazca titka?, 1979/9. szám 4-10.o., ill. Megoldódott a Nazca-titok! c. cikk, 1980. október, 4-11.o.) és a Természet Világa (Térképezés és toronyőr-iskola, avagy hírközlés az ókori Peruban, 1981/1. szám 13-17. o.) is. A Magvető Kiadó pedig a Gyorsuló idő c. sorozatában jelentette meg Zelkó Zoltán: A kősivatag titka c. könyvét (Budapest, 1982.).

zzz_táj.jpg

A szerző 1980 nyarán Peruba is eljutott, ahol a helyszínen tanulmányozta a mintegy 500 km2-es terület rejtélyes vonalait. Erről az útról perui-magyar koprodukcióban 2*30 perces televíziós film is készült (The mysterious map on the sands of Nazca, fényképezte: Boldizsár Károly, rendezte: José Andrés Lackó, zene: Omega).

ZZkönyv.JPGZelkó elmélete szerint a Nazca-fennsík vonalhálózata a Titicaca-tó és környékének 1:16 arányú térképe. Készítésének célja szerint pedig ez volt „a világ első irányzóasztala, az első háromszögelési műveletek grafikus emléke”, ill. egy magas szervezettségű birodalom monumentális térképe”.  Szerinte a vonalhálózat a geodéziából ismert háromszögeléssel készült (ahol 3 ismert pont alapján állapítják meg egy 4. pont koordinátáit), csak itt az irányokat jelölő vonalakat „belevésték” a földbe (azaz: a felszíni sötét köveket 0,3-3 méter szélességben, a kívánt alakzatban félrerakták, így előbukkant a világos altalaj). A vonalak közti állatábrázolások pedig a területen élő törzsek totemállatai lehettek. Zelkó szerint a vonalhálózat segítségével gyakoroltak azok, akik később majd a birodalom „távközlésében” dolgoztak. (Ezt a feltételezését a Titicaca-tó környéki romvárosokban talált, keskeny „irányzónyílással” ellátott kőfülkékkel támasztotta alá.)

Elméletét azonban a tudomány nem fogadta el. Zelkó több állítását is cáfolta Kéri András-Lerner János: Egy térkép-elmélet kritikája c. cikke, mely a Földrajzi Értesítő 1983/1. számában jelent meg (167-170. oldal). Szerintük a Nazca-fennsík hálózata nem készülhetett háromszögeléssel, mivel a pontok nem alkotnak háromszögeket. A vonalhálózat 16-szoros nagyításban szerintük bármilyen területre ráilleszthető. Cáfolják a történeti bizonyítékokat is: szerintük a vonalhálózat készítésének ideje évezrednyi idővel megelőzte azt a birodalmat, melynek térképét Zelkó felismerni vélte. (Sikerült személyesen felvennem a kapcsolatot Lerner Jánossal, aki szerint Zelkó a Néphadseregben végzett el egy térképész tanfolyamot, könyve azért jelenhetett meg a Magvetőnél, mert a felesége ott dolgozott, a tévéfilm pedig szerinte egy hazánkban tanuló perui diák vizsgafilmje volt.)

Zelkó Zoltán 1930-ban született Püspöktamásiban (családja a mai Kossuth utca 89. számú házban élt) és 1992-ben halt meg Budapesten. Szüleivel közös sírja a püspökmolnári új köztemető délkeleti parcellájában található.

Képek: Zelkó Zoltán Peruban és Zelkó Zoltán könyvének címlapja (rajta egy vonal közeli képe a Nazca-fennsíkról)

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

Szerző: kugi  2012.12.07. 08:21 2 komment

Címkék: püspöktamási zelkó zoltán

A bejegyzés trackback címe:

http://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr964951293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nagy imola 2015.11.10. 14:56:20

Ha már foglalkoznak vele, /cáfolják v. nem/ megérte a kutatás. Lehet érvelni, ellentmondani -Ő már sajnos nem tud-, ez a tudomány. Nem?

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.11.10. 15:26:55

@nagy imola: Így van. A próbálkozások, kísérletezések, elméletek viszik előbbre a tudományt. Az is haladás, ha valamiről bebizonyosodik, hogy nem állja meg a helyét. Mert legalább akkor azt biztosan tudjuk, és ez inspirál más - helyesebb - elméletek kidolgozására. :)