SJ.jpgEgy korábbi bejegyzésben már bemutattam a Molnáriban lakó Sallér-család utolsó tagját, Sallér Juditot. A mostani bejegyzésemben az ő házasságkötésének körülményeit mutatom be – férjének családja, a Festeticsek szemszögéből.

A leendő após, Festetics Pál szerint a gyermekeire váró vagyon nem elegendő arra, hogy abból könnyen megélhessenek, ezért azt kívánta, hogy elsőszülött fia, György előnyös házasság által mozdítsa elő anyagi helyzetét. E célból ki is nézett fiának egy alkalmas mennyasszonyt Sallér István lánya, Judit személyében, akire – mint családjának utolsó tagjára – számításai szerint mintegy 400.000 Ft örökség várt. Midőn fia 1781 tavaszán Magyarországon járt (egyébként a Habsburg-birodalomban katonáskodott), gondoskodott róla, hogy megismerkedjék Sallérékkal, majd utána örömmel írta a fiának: "Adom tudtodra, hogy Sallér-háznál igen megtetszettél.” Sietett is jó tanácsokat adni a fiának, mit kell cselekednie, hogy sikert érjen el, és nagyon buzdította, hogy ne hagyja elszaladni a kedvező alkalmat, mert „Magyarországnak ennél jobb partija nincsen”. A sikerben feltétlenül bízott, és ezt írta fiának: „Sokan vannak utána, de hozzád való hajlandóságát jelentette a kisasszony.” Éppen ezért már csak fia válaszát várja, a többit pedig majd elvégzi úgy, hogy „az a madár az kezünkből ki ne repüljön”. Azt is előnyösnek tartotta fiára nézve, hogy Sallérék nem kívánták a katonai pályától való elszakadást.

Festetics György kezdetben némi bizonytalansággal tekintette a házasság elébe, de végül ezt írta anyjának: „Amily hízelgő önszeretetemre ez a felfedezés, éppen olyan hihetetlennek tűnik fel előttem, hogy én, aki saját magamra nézve is tűrhetetlen vagyok, ezzel a szépséggel mégis rokonszenvezni tudnék. Mivel azonban manapság a házasság szentség, szabadságomat szívesen fogom a legnagyobb alázatossággal ezen szépség lábaihoz rakni…

Sallér Judit apja, Sallér István 1782-ben a következő levelet küldte Festetics Györgynek: „Méltóságos gróf úrnak böcsös levelét most utolszor hogy tisztelettel vettem, leányunkkal atyai gondoskodással közlöttem és mivel a férjhezmenetel őt illeti, engem a tanácsadás, eleiben adtam szándékaimat és egyebeket, amiket szükségesnek ítéltem, de ő maga kinyilatkoztatta, hogy mindenekelőtt méltóságos gróf uramat szereti és ha tetszik, Méltóságodhoz megy férjhez. […] mivel leányunk magának választja, mi ellenállók nem vagyunk. Szándékunk nekünk nem volt oly nagy méltóságos helyre adni leányunkat, úgy oly nagy házhoz való szükségekre és illendőkre nem is tanítottuk, de ha Nagyságodnak tetszik, nincs okunk, hogy ellenezzük és leányunknak szabadságát gátoljuk.”

A mennyasszony és szülei beleegyezése után már csak a formaságok maradtak hátra, és a két fiatal valamikor 1783 tavaszán egybekelt.

Forrás: Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története (Budapest, 1928.) Kép: Sallér Judit feltételezett portréja a (II. világháborúban elpusztult, majd elbontott) sárpentelei Széchenyi-kastélyból. (A kép eredetije elveszett, a másolat a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában van.)

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2012.01.23. 12:24 2 komment

Címkék: molnári sallérok

A bejegyzés trackback címe:

http://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr293698157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Holle anyó 2014.08.31. 10:38:46

Így aztán a gazdag, de lófejű hölgy férjet talált....
Szép történet, azért örülök, hogy ma már nem divat a párkeresésnek ez a módja.

Nem, mintha ettől jobbak lennének a párkapcsolatok....

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.09.01. 11:00:37

@Holle anyó: A gazdálkodáshoz nem értő (katonáskodó), de grófi címmel kistafírozott család pedig megszerezte a hőn áhított vagyont, a 4 vármegyére kiterjedő birtokokkal. Ezt aztán a fiúk, László ész nélkül tudta költeni...